Véleményjog
2010 május 14. | Szerző: keroe
Mindenki véleményét és nézőpontját el tudom fogadni, csak ne akarjon meggyőzni arról, hogy nekem is az ő véleményét kell vallanom. Pl. azt gondolom, hogy ha a pápa nem helyesli az abortuszt, akkor ne végeztessen, hanem szülje meg és nevelje fel a gyereket, ha nem helyesli a homoszexuálisok házasságát, akkor ne kössön házasságot homoszexuális partnerrel, ha azt gondolja, hogy a házasság egész életre szól, akkor is, ha már nem szeretjük egymást, akkor élje le egész életét egy ilyen házasságban. Igenis a pápának is joga van a véleménynyilvánításra, és senkinek nincs joga ezt megkérdőjelezni. Nekem is jogom van kinyilvánítani, hogy az én véleményem más, de ezt nem fogom ráerőltetni a pápára. 🙂
Cipő és társ
2010 május 2. | Szerző: keroe
“Dr. Ráthonyi Gábor Kristóf szerint a cipőválasztás elsődleges szempontja a kényelem: ha bárhol nyom, dörzsöl, szorít a cipő, akkor is hagyd ott, ha egyébként első látásra beleszerettél. Az üzletben érzékelt apró kényelmetlenségek ugyanis huzamosabb idejű viselésnél százszorosan gyötrik majd a lábadat. Felejtsd el az eladók „majd kitágul” címkéjű rábeszélő érveit: ne számíts arra, hogy a cipő majd a lábadra alakul, mert a legtöbb esetben ez nem történik meg. Arra pedig nyilvánvalóan semmi szükséged, hogy fájdalmas arckifejezéssel érkezz haza, ahányszor csak felveszed az új szerzeményt (vagy épp élethossziglan a szekrény mélyén tárold, tudva, hogy ha felvennéd, kínzó élményben lenne részed).”
Miközben a tűsarkú cipőkről szóló cikket olvastam, az jutott eszembe, ezt talán a párválasztásra is át lehetne írni. 🙂 Olvassuk csak el a fenti idézetet így! 🙂
Ez az év hátralévő részére nagyon fontos lesz, érzelmi viharok tömkelege várható, múlt, jelen, jövő szempontjából. Kitartás, a viharok után ismét ki fog sütni a nap, tisztább lesz a levegő, szerethetőbb az élet. 🙂
Önszeretet
2010 április 2. | Szerző: keroe
Az önszeretet mindenekelőtt való voltát csak akkor értjük meg, ha átéljük. Ha elfogadom, feltétel nélkül önmagam, annak, aki vagyok, tisztelem önmagam isten-emberi mivoltomban, minden a helyére kerül. Többé nem vagyok kiszolgáltatva külső erőknek, ítéleteknek, elfogadlak – nem fogadlak játszmáknak. Önszeretetem alkalmassá tesz arra, hogy el tudjak fogadni másokat, el tudjam fogadni azt a tényt, hogy mindenki maga dönt saját életéről, tapasztalatairól. Nem hiszem, hogy az ember csupán egy “szénalapú” teremtmény, tudom, hogy MINDANNYIAN tudjuk, mit miért választunk, szellemi hatalomként. Legfeljebb nem öntudatosan játszunk, mamég. Nem kell egymást sajnálgatnunk, nincs jogom megkérdőjelezni mások játszmáit. De arra rávehetem egy mosollyal, hogy meglássa, mit játszik. 🙂
Igaz, ezt nem sokan akarják meglátni! 🙂
“Szeresd felebarátod, mint önmagad!” Évek óta mondogatom, hogy aki nem szereti magát, az mást sem tud szeretni, és ha azt hiszi, hogy ez önszeretet nélkül működik, hazudik. 🙂 A HR-eink. Valaki szerint mindenkinek adott pillanatban 3,7 millió elsődleges HR-e van, és végtelenszámú a másodlagos. Mindíg azt a csomagot vesszük elő, ami épp aktuális. 🙂
Agyféltekék
2010 március 29. | Szerző: keroe
Egy megrázó vallomás, egy felismerésről, kik is vagyunk, vagy lehetünk.
http://www.ted.com/talks/lang/eng/jill_bolte_taylor_s_powerful_stroke_of_insight.html
Hiedelmeink
2010 március 25. | Szerző: keroe
Ha tudatosan élünk, figyelünk, akkor ráébredünk, hogy egész életünket hiedelmek(H), és hiedelem-rendszerek(HR) irányítják. Mostanában ezek inognak meg és dőlnek rendre össze. Évszázadokon keresztül működtek, jól-rosszul, felesleges minősíteni, így akartuk és nem kérdőjeleztük, eszünkbe sem jutott, végülis ez adta életünk biztonságát. Évekkel ezelőtt olvastam egy könyvet, amiben felsorolta az író, mi a 10 legfontosabb, ami köré épül az életünk. Ezek nagyon kemény rendszerek, aminek az építőköveiből, ha egy kiesik,vagy meginog, nem a rendszert kérdőjelezzük meg, hanem beteszünk gyorsan egy új elemet, amivel kibővítjük. Mert a rendszer tart meg minket, azt nem lehet elengedni, azt minden körülmények között meg kell erősíteni. Manapság bizony előfordul, hogy egymás után elengedjük a hiedelmeket, és a rendszerek kiürülnek. És a megdöbbentő, hogy még mindíg ott van, a hiánya fáj, mert az is én voltam. Ez olyan, mintha egy nagyon kedves barátom halt volna meg, és nem tudom eltemetni. Megpróbálok életet lehelni belé, megtölteni valami tartalommal, és nem megy, mert az már nem ugyanaz.
De ha képes vagyok kívülről nézni rá, akkor már pontosan látom a csúsztatásokat, és csodálkozom, hogy tudtam ebben az össze-visszatoldozott valamiben élni? Persze mosolygok, mert tudom, hogy karámon belül, és karámon kívül minden másnak látszik. És még ezután jön az igazi meglepetés, amikor rájövök, hogy a karámon kívüli lét egy másik karámon belüli létet jelent…és ez majdnem végtelen. 🙂 Vagyis az egyik rendszer része a másiknak, az megint egy másiknak…Amint fent, úgy lent. 🙂
De ettől érzelmileg még nem lesz könnyebb elengedni. 🙂
http://www.yv.hu/p=110ada38b52fb435762cf5ec43da4659
Önmeghatározás
2010 március 23. | Szerző: keroe
Évekkel ezelőtt valaki megkérdezte, mi a küldetésed? Akkor azt mondtam, útjelzőtábla és katalizátor. Azóta a küldetésem befejeződött. Ma ki vagyok?
Szeretem istent, ő is szeret engem, Ő bennem van és én benne. Vagyok Aki Vagyok. De ezzel hittagadó is lettem. Már nem hiszek a régi istenekben, akiket a különböző vallások próbálnak belémbeszélni. Fontos, hogy tudjuk, a vallások mindig egyenlőségjelet tesznek önmaguk és isten közé. Mindegyik ki akarja sajátítani. Megpróbálják a nem összemoshatót összemosni. És ez simán leleplezhető. Ebből származnak a vallásháborúk és felekezeti ellenségeskedések. Ha egy vallási mitológia összeomlik, mindíg lép a helyébe másik. Ám ugyanazzal a céllal. Birtokolni a lelkek feletti hatalmat. És természetesen, ha nem értesz egyet, akkor a poklok poklára jutsz. 🙂 Kiközösíted magad, és vedd tudomásul, ezzel az isten is elvet, kiközösít. Mármint az övék. 🙂 Mert egyedül ők tudják, milyen az isten, mit tesz, gondol, és megmondják az istennek is, hogy milyennek kell lennie. 🙂
A homokózóban játszó gyerekeket a szülők mosolyogva nézik, milyen komolyan veszik a homokvárépítést. Amit megteremtenek a kis kezükkel, azt sajátjuknak érzik, és zokognak, ha összeomlik, vagy valaki lerombolja. 🙂 De a szülő odamegy, megöleli, és azt mondja: gyere építsünk egy másikat. És amikor hazamegy, már eszébe sem jut a homokozóban hagyott mű. 🙂
Meggyógyított múlt
2010 március 15. | Szerző: keroe
A mai 30-40 éves nemzedék addíg nem léphet a jövőbe, amíg szembe nem néz nem saját, hanem genetikai emlék-múltjával, meg nem gyógyítja azt. Az indigók felrúgják a régit és megteremtik a lehetőséget az újnak. Ez a feladatuk. Aki tudatosan teszi ezt, az segítséget fog kérni a csendes “ősöregektől”, és megteremti gyermekei számára az életteret. Sőt, megteremti az ősei számára is. Szokások, korlátok, félelmek, amik nem is a mieink. Tudatalatt irányítják ennek a nemzedéknek a tagjait. de nekik hatalmuk van arra, hogy ezt tudatosítsák, szembenézzenek vele, és feladatuk, felvállalták, ennek végérvényes meggyógyítását. Ez lepleződik le a késői gyerekvállalás, párkapcsolat témájában. Addig nem akarnak jövőt építeni, amíg ezt meg nem oldják, hiszen ez tovább már nem adható. Nincs többé karmikus játszma. Gyermekeik génjeiben ez már nem lesz megtalálható. Ez az új evoluciós ugrás, ami egy kanadai orvosnő szerint hatalmasabb, mint amikor majomszerűből emberszerűvé váltunk. 🙂
Bűntudat
2010 március 7. | Szerző: keroe
Legalább akkorák, ha nem nagyobbak, az érdemtelenségi játszmáink. Megkapom, elfogadom, de ott van a kisördög: én ezt nem érdemlem meg. Megint évszázadok lerakata. “Bűnben születtél, te érdemtelenként kapod az ajándékokat az élettől, Istentől, anyádtól, apádtól etc., szerényen húzódj vissza, minden más gőg.”
Na, vaze, most akkor tudsz-e bárminek szívből örülni?
Menjünk csak vissza egy normális szülő-gyerek viszonylatba! Mit csinál egy kicsi gyerek? Rácsodálkozik, természetesnek vesz, visszamosolyog, NEM KÖSZÖNI MEG…. Minden mást belénkdresszíroznak. Aztán elkezdik elénk rakni a megfeleltetéseket, ovi, isi, otthon, mert “már nagy kislány/kisfiú” vagy, neked ezt már tudnod kell, nem mondhatod, hogy akarod, köszönj meg mindent szépen, ne mondd a néninek/bácsinak, hogy szia,….ha jó leszel, akkor én…DÖM-DÖ-DÖM. 🙂
Szóval, a “megérdemlem-nem érdemlem” játszmák. Legyünk erre nagyon tudatosak, és ne felejtsük biztosítani a gyerekeinket arról, hogy eleve tökéletesnek születtek, úgy jók, ahogy vannak, és mi minden körülmények között szeretjük őket. És amikor felnőttként szívből fognak kacagni, örülni, sírni, dühöngeni, mélyen, fenntartások nélkül szeretni, akkor hátradőlhetünk, mindent jól csináltunk. Mert bátorsága van kifejezni önmagát, és el tudja fogadni, ha más is ezt teszi, nem fog félni elfogadni a szeretetet, nem fog gyanakodni, hogy csak be akarják csapni, hiszen ő megérdemli, isteni születési jogon az életet.
Mert soha nem azokkal van baj, akik mernek élni, hanem azokkal, akikben elnyomják ezt a képességet.
Rózsalugas
2010 február 27. | Szerző: keroe
Az egyik legkedvesebb, hogy mindenki, aki szeretne szebb életet, elkezdi a SAJÁT életét szebbé tenni. Nem érdekel mit csinál a másik, a saját fényem az enyém. Az a vízióm, hogy ültetnék a kapufélfákhoz futórózsát, és aki belép hozzám, rózsalugasban teszi ezt, és máris jobb kedvvel érkezik. Mégpedig az utcára ültetném, és rendületlenül bíznék abban, hogy nem viszi el senki, de ha így is lenne, tennék helyébe újat. 🙂 Mert az a rózsatő az én szívemben létezik.
Elemek tánca
2010 május 17. | Szerző: keroe
Minden elem jelent valamit, és így felvázolja az adott területen élők gyenge pontjait. Ahol a víz mozog, ott az érzelmeket kell helyreállítani. Ahol a tűz, ott a szenvedélyt. Ahol a föld mozog, ott a megmerevedést kell feloldani. Ahol a szél, ott nagyok az ellentétek, és azt söpri ki. Azt fogjuk látni, hogy a “természeti katasztrófák” saját belső “katasztrófáinkat” reprezentálják, segítenek tisztázni saját benső akadályainkat, akár teljes “megsemmisüléssel”. A Föld bolygó is mi vagyunk. És azt fogjuk látni, hogy összefogunk, és mindenki segít mindenkin. 🙂 És azt fogjuk látni, hogy mindent újjá kell építenünk. 🙂
Oldal ajánlása emailben
X