Nekem elegem van

2011 december 28. | Szerző: keroe |

Fel kéne ébredni asszonytársak! 😀

Ezeket a hülye pasikat mi szültük, mi neveltük, most már szólni kéne, hogy nem engedhetjük, hogy magukat és másokat is tönkretegyenek.

“Nemrég olvastam egy cikket Jan Goodwintól a Marie Claire magazinban. Ezt az újságot számos országban kiadják, és gyakran foglalkozik történetekkel a világból. Ez egy indiai nőről szólt, akinek elege lett a goromba férjekből, korrupt hivatalnokokból és a bűnözésből általában. 

India legszegényebb asszonyai összefogtak, és felvették a harcot. Úgy egyesültek, hogy sokkolóan élénk rózsaszín szárit vettek magukra eltérően a köznapi általában viselt színektől. Az igazságkeresésük valóban működik. Ez a tiltakozás először Banda egyik kerületében kezdődött, ami India északi, távoli, falusi részében van. Gyakori ott a durva bánásmód. Három éve egy erős asszony Sampat Pal Devi, meghallotta, hogy a barátnőjét megverte az alkoholista férje, és hogy a helyi rendőrség nem nyújtott neki segítséget, nem büntette meg a férjet a tettéért. Valami előidézte az asszony reakcióját, aki nagyon kijött a sodrából a barátnője helyzete miatt.

Ez a 47 éves, öt gyermekes asszony összeszedte női szomszédjainak tucatjait, botokkal fegyverezte fel őket, és arra tanította, hogyan vágjanak vissza. Gulabi csoportnak, rózsaszín csoportnak nevezték el magukat a viselt szári színe után, és azt választották, hogy képviselik az érdekeiket. Megvertek nemi erőszakot elkövető, becstelen hivatalnokokat, férjeket, akik a feleségükkel rosszul bántak vagy otthagyták őket. Múlt évben még egy bandát is megállítottak, akik a helyi élelembankot fosztogatták.

Ennek a csoportnak az a küldetése, hogy felhatalmazza az asszonyokat. Olyan népszerűek, és hősként ismertek, hogy a környékbeli boltosok nem győzik a rikító rózsaszín szári iránti keresletet kielégíteni, mert a környék összes asszonya rikító rózsaszín szárit kezdett viselni, hogy támogassa ezt a vezető csoportot, amelynek a létszáma már több százra tehető. Sokkal kevesebb a nők elleni bűntettek száma, és több lány készül iskolába, hogy jobb életet teremtsen magának, mint az előző generáció asszonyai.

Ez a csoport már nem használ erőszakot. Most már csak nevük és annak a tudata, hogy jönnek, hogy az erőszakot és a korrupciót megállítsák, elég ahhoz, hogy tényleg megállítsa a bűntetteket.

Ez a történet nagy hatást gyakorolt rám. Mindnyájan tudjuk, hogy történnek jogtalanságok nem csak nőkkel, hanem férfiakkal és gyermekekkel is világszerte. Itt az ideje, hogy kiálljunk magunkért. Ha úgy érzed, hogy méltánytalanul bántak veled, nem számít, hogy ez milyen kicsi vagy nagy dolog, merj kiállni a jogaidért. Tudd, hogy nem vagy egyedül. Keresd a többieket, akik segíteni fognak, hogy megtaláld a bátorságodat, hogy megváltoztasd a világot, ahogy a rózsaszín csoport Indiában már megtette.” (Barbara Rother)

Kezdek én is kijönni a sodromból.